LÚDAS MATYI Ciróka módra

VIDOVSZKY GYÖRGY rendező az elmúlt időszak egyik legmeghökkentőbb, rendkívül sikeres/elátkozott Hamupipőke előadását hozta létre a Ciróka Bábszínházban, Kecskeméten.
Most új fába vágta a fejszéjét, Lúdas Matyi történetét hozza elénk, Tasnádi István átiratában, olyan formában, hogy a mai tizenévesek számára is élvezetes legyen, hogy ne a múlt megszépítő pora lepje be

Bemutató: 2015. október 3.
Hogy milyen lett? Majd megláthatjuk
A BAON újságírójának ajánlója a premier előestéjén

ISMERTETŐ:

Lúdas Matyi

előadás 5-10 éveseknek

Fazekas Mihály klasszikus elbeszélő költeménye alapján Tasnádi István írt színpadi változatot, amelyet először Budapest Bábszínház mutatott be. A Ciróka Bábszínház idei első bemutatója erre a szövegváltozatra épül, de az ősbemutatótól merőben eltérő színpadi felfogásban.

A 2014-ben bemutatott, azóta sok fesztivált megjárt, és komoly közönségsikernek örvendő Hamupipőke előadásunk alkotócsapata arra vállalkozott, hogy ezúttal Lúdas Matyi jól ismert történetét elevenítik meg a rájuk jellemző korszerű látásmóddal, sok humorral, és igényes zenei megoldásokkal.

Rendező Vidovszky György.

Lúdas Matyi példázata a magyar kultúrkincs örök darabja. Szinte nincs olyan ember hazánkban, aki ne ismerné az igazságért küzdő fiú történetét. Bár Fazekas annak idején a mű idejét a középkorba helyezte, de saját koráról mond ítéletet. A dölyfös és igazságtalan Döbrögi az elnyomó zsarnok szimbólumává vált, aki bukásával azt üzeni az utókornak, hogy nincs az a diktátor, aki el ne nyerné méltó büntetését – előbb vagy utóbb – ha az emberek (a nép) fellázad ellenük. Matyi korunk céltalan fiatalja, akit sem felelősségtudat nem terhel, sem tenni-akarás nem sürget a történet elején. Ez a laza elszántság segíti útján, hogy először a maga nevében, később az összes sorstársáért álljon bosszút az elnyomón. Humora, furfangossága Matyit jellegzetesen népmesei figurává teszi.

A különböző feldolgozásokban más és más Matyi és a lúd viszonya: hol baráti tettestárs, hol érző állat, hol vicces kotnyeles. Ebben a változatban mindhárom ötvözete egyszerre, miközben egyben mesélője is az eseményeknek. A színpadi adaptáció néhány ponton eltér az eredeti műtől. Egyrészt egy új szereplő, Klára megteremtésével egy szerelmi szál oldja a bosszúállás ismert stációit, valamint – a fiú felnőtté-válásának csúcspontjaként – a mű végén Matyi meg is kéri Klára kezét. A másik variáció az utolsó megverés körül olvasható: az ismert csapda-helyzet helyett ezúttal Matyi egy pópa képében tűnik fel, aki Döbrögi és Klára esketésére érkezett. Ez a megoldás feloldja a produkciót annak a nehézsége alól, amit egy lovas-üldözés szcenikailag kompromisszumos megoldása jelenthet a színpadon.

Figyelemreméltó tartalmi különbség, hogy Klára arra kéri Matyit, hogy hagyja el a harmadik verést. A megbocsájtás és a szerelem ünneplése hozza el Döbrögi végső morális megsemmisülését.  Az élőszereplős előadás keretét dalok alkotják, amelyek részben ismert népdalok motívumaira épülnek, részben pedig a történet eseményeire. A zeneszerző, Monori András ezúttal is olyan élő hangzást hoz létre a színészekkel, amely nem csak hagyományos hangszerekre épül, hanem a színpadon található zaj- és hangkeltő eszközökre.

A tér közepén egy keltetőketrecre hasonlító színpad áll, ennek különböző formái jelenítik meg a helyszínváltásokat. A térben elhelyezett párnák, lepedők animálásával, és átlényegítésével kel életre minden – elsősorban a gyermekek képzeletét stimulálva, jelzésszerűen, játékosan.

Látványtervező Mátravölgyi Ákos.

Nemcsak a dalokhoz kapcsolódóan jelennek meg koreográfiai elemek, hanem az előadás egészét jellemzi a testekből,kontaktusokból álló játékos formai megoldások.

Mozgás Gyevi-Bíró Eszter.

A Ciróka Bábszínház társulati tagjai mellett a Maladype Színházból ismert Lendváczky Zoltán Döbrögi szerepében,
a Színművészeti Egyetem bábszakosa hallgatója, Horváth Márk pedig Matyi szerepében lép színpadra.
 Mellettük Krucsó Júlia Rita, Nyirkó Krisztina, Ivanics Tamás, Szörényi Júlia játszik az előadásban.

Célunk az, hogy olyan előadást hozzunk létre, amiben a gyermek-néző tökéletesen átélheti az ismert történet fordulatait,de formai megoldásában friss látásmóddal találkozik.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy az produkcióhoz Játszó füzet készül, amit Gyevi-Bíró Eszter drámapedagógus állít össze, és ami a pedagógusok munkáját segíti az előadás feldolgozásában.