Momo

Egy igazi klasszikus kerül a Miskolci Nemzeti Színház színpadára. Az idővel és a Szürkékkel küszködő Momo története. 

A szerző MICHAEL ENDE

/Másik közismert műve A VÉGTELEN TÖRTÉNET/

/illusztráció INNEN/

FARAGÓ ZSUZSA-LABODA KORNÉL-FEKETE ÁDÁM 

MOMO

Zenés mesejáték Michael Ende regénye alapján
RENDEZŐ: Forgács Péter 
BEMUTATÓ: 2015. november 27.

Van egy kis időtök? Mert ha mennetek kell karatéra, iskolába, matek korrepetálásra, bevásárolni, rendet rakni, satöbbi, akkor bele se kezdünk. Van? Akkor jó.
Momóról mesélünk most nektek, a kilencéves kislányról, aki egy nagyon kényelmes csőben lakik, egy félbehagyott építkezésen. A barátai, akik elég habókos emberek (például szeretnek táncolni és beszélgetni), sok időt töltenek vele. Megkérdik, hogy van, megpróbálnak válaszolni végeláthatatlan kérdéseire, vagy egyszerűen csak zenét hallgatnak és falatoznak együtt valamit. Egy napon azonban minden megváltozik: a barátoknak egyre több fontos dolguk lesz, és egyre kevesebb szabad idejük. Amikor Momo rájön, hogy titokzatos időtolvajok lopták el barátai idejét, már késő: sehol, senkinek a világon nem maradt több ideje, és csak Momó mentheti meg az emberiséget.
A Michael Ende világhírű regényéből készült zenés játékot csakis azoknak ajánljuk, akik nem sajnálnak egy kis időt olyan haszontalan dologgal tölteni, mint a színház.

Momo: SZABÓ IRÉN

SZEREPOSZTÁS

Momo: SZABÓ IRÉN
Hora Mester, Gigi: SALAT LEHEL
Topáz ügynök, Lucia: CZAKÓ JULIANNA
Agostino főügynök: SIMON ZOLTÁN

Giambattista, Ügynök : DÉNES VIKTOR

Violetta, Baba, Francesca: JANCSÓ DÓRA
Ügynöknő, Kassziopeia: SZIRBIK BERNADETT

Forditotta: KALÁSZ MÁRTON

Díszlet- jelmeztervező: GADUS ERIKA

Dramaturg:  FARAGÓ ZSUZSA

Ügyelő:        LICHTENSTEIN PÁL

Súgó:           MÁRTON ANDRÁS

Rendezőasszisztens:    HADHÁZY ILDIKÓ

A regény olvasható
http://www.18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/ende_momo.pdf

és megnézhető a regényből készült film:

MOMO története filmen, magyar felirattal.
Akik éppen nincsenek Miskolc környékén,
esetleg már a könyvet is rongyosra olvasták, ajánlom, nézzék meg a filmet is

EgyMás 12 ↗

A kecskeméti Ciróka Bábszínház egyre többször fordul a majdnemfelnőtt kamaszokhoz, hogy számunka fontos témát válasszon, hogy számukra jól érthető nyelven beszéljen, Ivanics Tamás fiatal színész-rendező második rendezése Fülöp József előadásában... megrázó élmény, reméljük nemcsak Kecskeméten láthatjuk.

Ivanics Tamás

ezt az interjút mindenképpen olvassátok el
EGY SZÍNÉSZ ALAKÍTJA A TESTVÉRPÁRT

"...– És hogy áll a mai magyar társadalom a mássággal?

Ivanics: "... egy hozzám nagyon közel álló személy értelmi sérült, és így lehet azt mondani, hogy az átlagnál picit jobban belelátok az ő világukba... Úgy gondolom, hogy általában még nincs elfogadás, legyen szó bármilyen másságról. Még mindig falakba ütközünk, és arra jövök rá, hogy az elutasítás pusztán az ismeretlentől való félelem. Ha valaki más, másképp viselkedik, más a identitása, akkor eltartjuk magunktól. Sajnos sokan még arra sem veszik a fáradtságot, hogy belehelyezkedjenek a másik személy helyzetébe...."

Fülöp József 

A Ciróka Bábszínház ismertetője:

EgyMás - testvérmonológok

Balázs 14 éves, nyolcadik osztályos. Szeret focizni, és érdeklik a filmek. Filmrendező szeretne lenni. Vagy operatőr. Karcsi 13 éves, nyolcadik osztályos. Szeret festeni, és kedvenc állata a kutya. Legjobban a Golden Retrievereket szereti.Balázs délutánonként a parkban focizik, Karcsi pedig Jutka nénihez jár foglalkozásra. Balázs és Karcsi testvérek, csak tíz hónap van közöttük. Balázs és Karcsi osztálytársak. Karcsi értelmi sérült. Egy testvérpár, de két külön világ.

Karcsinak problémái vannak az iskolában. Nem tudja tartani a lépést a tanulásban és az osztálytársai is folyamatosan próbára teszik őt. Balázs iskolai problémája Karcsi. Mivel zavarja testvére állandó közelsége, megpróbálja függetleníteni magát Karcsi jelenlététől…

Hol találkozik Balázs és Karcsi világa? Hogyan lesz az elutasításból elfogadás? Hogyan tanulunk meg közeledni egymáshoz? A testvérpár története ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Játssza: Fülöp József

Író – dramaturg: Nagy Orsolya

Színházpedagógiai konzulens: Végvári Viktória

Rendező: Ivanics Tamás

Az előadást 12 éves kortól ajánljuk!

A szegény ember hegedűje

Grosschmid Erik tervező és Veres András  rendező  sok sikeres előadás alkotói. Újabb közös munkájuk Benedek Elek meséje a hegedűbe költözött lányról. Élő szereplők és marionett bábok kombinációja... Egriek és Eger környékiek ne maradjatok le a bemutatóról.

HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ EGER

Bemutató

2015 november 8. vasárnap 11:00

A szegény ember hegedűje

magyar népmese alapján írta ...

Veres András és Tóth Réka Ágnes

Egy király három leánya közül a két idősebb irigységében szörnyű tettet követ el a legkisebb ellen, akinek lelke egy hegedűben talál menedéket. A hangszert megtalálja egy szegény ember, aki csodás vándorlásba kezd, a zene segítségével gyógyítva a világot. A varázslatos zeneszerszám mindenkinek másképp szólal meg, végül a nővérek gonoszságát is felfedi… A Benedek Elek által is feldolgozott magyar népmesét, friss, látványos formában állítja színre a Harlekin Bábszínház.

Szereplők:

Szegény ember………………………….......Kovács Máté

Legkisebb lány…………………………………Mészáros Pancsa

Középső lány……………………………………Szabados Böbe

Legnagyobb lány………………………………Szűcs Réka

Bábos szereplők:

Herein János Sóvári Csaba

Soó Gyöngyvér Szilner Olivér

Zádori Szilárd

Díszlet-és bábtervező: Grosschmid Erik

Zeneszerző: Takács Dániel

Dramaturg: Tóth Réka Ágnes

Ügyelő, asszisztens: Kiss Alexandra

Rendező: Veres András

csodás képgaléria ITT

____________

Benedek Elek meséi és mondái az mek.oszk.hu oldalon

A mese a Magyar népmesék sorozatban

Készült a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban.
Rendezte: Nagy Lajos
Mesemondó: Szabó Gyula, Zene: Kaláka Együttes

Mesebolt Bábszínház 2015 november

ízeliző
részletek, időpontok, képek és ajánlók a Mesebolt oldalán

KORMOS ISTVÁN: AZ ÉGIGÉRŐ FA 

Szereplők: Kovács Bálint, Lehőcz Zsuzsa, Takács Dániel

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, ahol örökké virítanak a kertek, kacsalábon

forognak a paloták és táltos malac röpköd a háztetők fölött, élt egyszer egy kiskondás meg egy királykisasszony. Egy fiú  meg egy lány. Két mai fiatal a klasszikus mesei kalandok útján –  táltos hátán repülve, égigérő fára mászva, három pár vasbocskort elkoptatva – indul el, hogy végül megtalálják

Kormos István verses népmese-feldolgozásában az ismert történet találkozik a modern költészettel, ég a földdel, fenti világ a lenti világgal. Köztük pedig öröktől fogva ott áll az égigérő fa.

A mindentvarró tű

VOJTINA BÁBSZÍNHÁZ DEBRECEN

3 éven felülieknek

A Mindentvarró Tű

A történetet mesébe szőtte: G. Szász Ilona

Színpadra igazította: G. Szász Ilona, Nagy Viktória Éva

Szabta-varrta, rendezte: Nagy Viktória Éva

A szabásmintát kanyarította, tervezte: Fekete Dóra

A hangszálakat összefűzte, a zenét szerezte: Czapp Ferenc

Magára öltötte: Telenkó-Oláh Tímea

Emília és az Angyal, akit Körmöczi Györgynek hívnak

Bemutató a Kolibri Színházban

2015. október 31.

a színház ajánló videója:

színlap, képek

az előadást 7 éven felülieknek ajánlják
nem óvodás mese, ha beleolvastok kiderül, de nagyobbaknak nagyon élvezetes

Aktuális előadás időpontok

CSODA ÉS KÓSZA

Hova vigyem a gyereket?

A GRIFF Bábszínház előadásából

Fővárosiak és környékbeliek - Csoda és Kósza - az Örkény Színházban 

Zalaegerszegiek és környékbeliek friss bemutató a GRIFF BÁBSZÍNHÁZBAN - Csoda és Kósza

Mi ez?

Czigány Zoltán írt egy mesekönyvet a lovakról. Róluk mesélt a gyerekeinek alvás előtt, mert lóbolondok voltak, aztán a fia felvette magnóra a meséket és kötelezte Apát írja meg, hogy mások is ismerjék meg Csoda és Kósza, két kalandvágyó, vagány ló történetét. Nahát ezek a lovak mindent csinálnak, ami nem szokásos, ha lóról van szó.

A könyvismertetők után olvasható kommentekben felnőttek idegesen írják, hogy ők nem értik az egészet, és főleg azt nem értik, hogy a gyereküknek meg bejön. Nagyon élvezik és értik a kifordított szavakat, a fura humort.
Tudjuk, hogy van ez. Szóval bátran induljanak.  Gyerekeknek és LÓságos felnőtteknek ajánlomezt a furcsaságot. Könyvben és színházban egyaránt.
Könyvismertető

Ezúttal a következő hetekben Budapestiek és Zalaegerszegiek is láthatják színpadon.
Két teljesen különböző előadás, ugyanazokról a lovakról.

Mit látunk a színházakban?

LÚDAS MATYI Ciróka módra

VIDOVSZKY GYÖRGY rendező az elmúlt időszak egyik legmeghökkentőbb, rendkívül sikeres/elátkozott Hamupipőke előadását hozta létre a Ciróka Bábszínházban, Kecskeméten.
Most új fába vágta a fejszéjét, Lúdas Matyi történetét hozza elénk, Tasnádi István átiratában, olyan formában, hogy a mai tizenévesek számára is élvezetes legyen, hogy ne a múlt megszépítő pora lepje be

Bemutató: 2015. október 3.
Hogy milyen lett? Majd megláthatjuk
A BAON újságírójának ajánlója a premier előestéjén

BÁBOK ÉJSZAKÁJA

BÁBOK ÉJSZAKÁJA

A Fővárosi Állat –és Növénykert Holnemvolt Parkjában (a volt vidámparki területen működő családi élménypark) szeptember 25-én egy különleges esti rendezvényt szervezünk. A Bábok éjszakája a nagy hagyományokkal rendelkező magyar bábművészet legjobb, legprogresszívebb előadóit vonultatja fel, akiket így együtt ritkán láthat a hazai közönség.

Színikritikusok díja 2015

A legjobb gyerekelőadás:

MAYA HAJÓJA

ITT részletesen 

A legjobb férfi mellékszereplő:

BERCSÉNYI PÉTER

A Gyermekszínházi Portál művészportrék sorozatában 2011 -ben készült oldal, s rajt egy videó riport, A "zöldfülű, pályakezdő" Bercsényivel. :)

A  teljes lista ITT olvasható