"Az Anyu én vagyok" premierjén jártunk

Kezdjük a végén:
Ez itt a színház ajánlója a remek hangulatú előadásról

A kis kamaszokból álló közönség felállva tapsolt, ami ritkaság, de jó, mert az előadás közben is harsányan nevettek minden poénon.

Az előadás utáni kis ünnepségen Besenczi Árpád igazgató úr elmondta, hogy mindig is koncepciójuk volt, hogy gyerekdarabokat mutatnak be és ezeket felnőtt módon, magas színvonalon, igényesen állítják színpadra, mert pontosan tudják, hogy azok a kölykök, akik most a nézőtéren ülnek pár év múlva felnőtt színházlátogatók lehetnek, ha gyerekkorukban valódi élményt adó előadásokat láthattak. És ezt a mai bemutatót ilyen megtartó, néző nevelő előadásnak tartja. És nagyon örül.

A történet egyszerű,  egymás testébe költöznek a szereplők. Anya és kiskamasz lánya cserélnek testet. Ezt a megtervezett balesetet nem valami misztikus csoda, hanem egy tudományos próbálkozás, a nagypapa betiltott kísérlete okozza .

Nógrádi Gábort az előadás előtti várakozás közben kérdeztem 

A darab alakításában Tarján Tamás irodalomtörténész is részt vett, és!  tanítványának   Madák Zsuzsannának, a zalaegerszegi színház dramaturgjának  javasolta, hogy olvassa el a szövegkönyvet, hátha tetszik és hátha a színház vezetőségének is tetszeni fog.

Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus és Madák Zsuzsanna dramaturg

 Madák Zsuzsa elmondta az előadás előtt, hogy már első olvasatban megtetszett neki a darab, mert a komédia eszközeivel nagyon komoly problémákat vet fel és felnőttek számára is elgondolkodtató

Megkérdeztem a rendezőt Farkas Ignácot is, milyen koncepcióval látott hozzá a darab rendezéséhez

A darab sikere nagyban múlik a két női főszereplő játékán. Mindketten nagyon örültek a szerepüknek és mindketten nagyon jól oldották meg. 

Kováts Dóra és Pap Lujza 

és legyen lezárásként pár mondat a  kritikus, irodalomtörténész Tarján Tamástól

Meghívó Grosschmid Erik kiállítására

Bábszínházak 2014

Magyarországi Bábszínházak XII. Találkozója

 2014. augusztus 30. • Szerkesztés...

A Magyarországi Bábszínházak XII. Találkozója 2014. október 15-19.között kerül megrendezésre.
A Találkozó hivatalos programjában- öt nap alatt- 21 társulat mutakozik be. Emellett, a hagyományokhoz hűen, számtalan szabadtéri programmal, utcaszínházi előadással várjuk majd az érdeklődőket a rendezvény minden napján.

Ezen a blogon napi beszámolókat olvashattok a fesztivál ideje alatt videókkal, fotókkal .
MÁR MOST AZ ÁLLANDÓ OLDALAK KÖZÖTT MEGTALÁLHATÓ A
PROGRAM
RÉSZTVEVŐK 

A blog címe:
http://babszinhazak2014.blog.hu/

Találkozunk október közepén!

addig is

Előző Bábszínházi találkozókról:

Bábszínházak XI.Találkozója

BÁBSZÍNHÁZAK X. /JUBILEUMI/ TALÁLKOZÓJA

MAGYARORSZÁGI BÁBSZÍNHÁZAK 9. TALÁLKOZÓJA

FacebookTumblrTweetGoogle+

Kemény Henrik emléknap

„IDE FIGYELJETEK, PAJTIKÁK!”

2014. január 29-én töltené be Kemény Henrik 89. életévét.

Ennek tiszteletétre a Korngut-Kemény Alapítvány

és a Vojtina Bábszínház, hagyományteremtő szándékkal

EMLÉKNAPOT rendez.

A hagyomány célja: A Vitéz László játékok „igazságá”-nak felkutatása, a tradicionális vásári bábos műfaj áthagyományozódás módjának megteremtése, Kemény Henrik hagyatékának nagyközönség elé tárása.

Mindenkit tisztelettel meghívunk az EMLÉKNAPRA,

2014. január 25-re, a Vojtina Bábszínházba (Debrecen, Kálvin tér 13.)!

A nap részletes programja:

10.00 óra: Vitéz László - Az elásott kincs

A szombathelyi Mesebolt Bábszínház vendégjátéka

Az előadás rendezője és dramaturgja: Kovács Géza

Tervezője: Boráros Szilárd

Zenéjét összeállította: Takács Dániel

Játssza: Takács Dániel

Zenei kísérő: Lehőcz Zsuzsa /Dénes Emőke

11.00 óra: In memorian Kemény Henrik

Filmrészlet vetítése egy eddig még nagyközönség előtt nem vetített felvételből

11.10: dr. Kékesi Kun Árpád, a Károli Gáspár Református Egyetem  Színháztudományi Tanszék vezetője, színháztörténész, a Korngut-Kemény Alapítvány Kuratóriumi tagjának előadása A vásári bábjáték hazai és nemzetközi helyzete címmel

12.00 óra: Kerekasztal beszélgetés

Téma: A vásári bábjáték, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábszínész képzés tematikájában. A Korngut-Kemény hagyaték kutathatóvá tételének fontossága.

Beszélgető társak: Schneider Jankó, bábszínész, bábrendező, dr. Kékesi Kun Árpád, Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház igazgatója, Láposi Terka, a Korngut-Kemény Alapítvány elnöke

14.00 óra: Batu-tá kalandjai

A Vojtina Bábszínház és a Hepp Trupp Társulat közös játéka

Az előadást írta és rendezte: Kovács Géza

Tervezője: Majoros Gyula

Zenéjét szerezte: Czapp Ferenc

Játssza: Schneider Jankó

Zenei kísérő: Czapp Ferenc

15.00 óra: Kovács Géza, bábjátékos, bábrendező, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója, a Korngut-Kemény Alapítvány Kuratóriumi tagjának előadása Piros sapkások fesztiválja – a vásári bábjáték jövőképe címmel

15.45 óra: Kerekasztal beszélgetés

Téma: A Korngut-Kemény hagyaték - a nagyközönség által még nem látott tárgyainak, dokumentumainak – bemutatása. A család történetét feltáró könyvsorozat 2. kötetének tervezett tartalmai.

Beszélgető társak: dr. Kékesi Kun Árpád, Kovács Géza, Láposi Terka

A 10.00 és 14.00 órakor kezdődő bábjátékokra a belépő 900 Ft,

az azokat követő programokra a belépés ingyenes.

2013. december 20-án olyan bábokból nyílt kiállítás a Vojtina Bábszínházban, melyeket Kemény Henrik halála után a hagyaték rendezése közben talált meg a Korngut-Kemény Alapítvány.

Olyan bábok is bekerültek a tárlatba, amelyek közül többet a nagyközönség eddig még egyáltalán nem láthatott. Ilyen például: a rendőr (kesztyűsbáb), a cigányasszony (kesztyűsbáb), a néger légtornász (marionett), egy fából faragott hercegi figura (marionett)… Ezeket a figurákat Kemény Henrik édesapja, Korngut-Kemény Henrik az 1920-as évek elején készítette.

S vannak olyanok is, a két Hakapeszi, mely figurákat sokan ismerünk, de ezeknek a példányoknak a létezéséről eddig még nem volt tudomásunk. E két bábot Kemény Henrik készítette.

A bábok mellett kiállításra került Kemény Henrik állami bábszínházi múltjából egy pár koturnus (magastalpú cipő), melynek oldalán ott a KH monogram. Ebben játszhatott Heni bácsi, hogy elérje a paraván magasságát.

Így összesen 14 darab bábbal gyarapodott a Korngut-Kemény Alapítvány bábos öröksége.

A kiállítás látogatható: 2014. február 2-ig (hétköznap 9-17 óráig, hétvégén 9-12 óráig).

A kiállítás ideje alatt (előre egyeztetett időpontban) tárlatvezetést tart Láposi Terka, a Korngut-Kemény Alapítvány elnöke.

visszapillantás 1.

A cikk a Spiritusz Portálon jelent meg. 2014. jan. 4.

/ez a változat egészen kicsit eltér, főként mert linkeket tartalmaz és a képek is mások.

Három előadás, három díj, három korosztály

Furcsa véletlen eredményeképp a januári bemutatók sorában van három olyan előadás, ami az év során a legjobbnak bizonyul valamelyik nagy seregszemlén, ráadásul három, korosztályként is meghatározható alkotó csapat készítette őket.

A Mesebolt Bábszínház Madarak voltunk c. bábos játéka a Bábszínházak Találkozóján kap majd legjobbnak járó elismerést májusban, Kecskeméten. A Semmi, a Budapest Bábszínház újdonsága a Színikritikusok Céhe által adományozott „A legjobb gyerekelőadásnak” járó díjat kapja augusztusban. A Csomótündér, a Ciróka Bábszínház sikerdarabja pedig a Gyermek Színházi Szemle Üveghegy díját zsebeli be novemberben.

Madarak voltunk.  A darabot a Mesebolt Bábszínház igazgatója, Kovács Géza rendezte, aki a  magyar bábjátszás egyik legkarakteresebb arca,  hagyományőrző és megújulásra mindig kész rendező, kiváló színész és bábjátékos, utcaszínházi  virtuóz és minden  igazgatósága alatti színházat az élvonalba navigáló igazgató. A darab ötletét a bódvalenkei freskófalu egyik házának oldalára rajzolt graffiti ihlette. Ebből irt mesét Galuska László Pál, gyakori alkotótárs Kovács munkáiban. A fantasztikus bábos díszletet, a színpad kocsit a másik állandó alkotótárs, Boráros Szilárd  tervezte és kivitelezte, ráadásul a rendező Kovács Gézának megkönnyítette a dolgát az igazgató Kovács Géza azzal, hogy egy ütős társulatot épített, hozott össze Szombathelyen. Itt a színészek zenélnek és énekelnek, remek bábosok, kiváló szólisták és igazi csapatjátékosok. Mindent tudnak, értik a stílust, hogyan kell a népmeséket a 21. században is élvezetes formában előadni.

A kép a boldvalenkei ház falán

Csomótündér.  A kecskeméti Ciróka Bábszínház Csomótündérét egy olyan alkotó trió hozta létre,  akik már 2012 –ben is Üveghegy díjat kaptak a kaposvári Biennálén a Lázár Ervin meséből bábszínpadra álmodott A hétfejű tündér c.  /Budapest Bábszínház/ előadásukkal. Gimesi Dóra író – dramaturg, Kuthy Ágnes rendező és Mátravölgyi Ákos tervező. A Csomótündér Gimesi meséje, a válásról szól, kerül minden szokványos megközelítést. A közös alkotó munka eredményeképp az egész mese felszabadító, vidám és bohókás és mégis szívbemarkoló, elsőrendű színészi alakításokkal. A nagysikerű, az elmúlásról szóló, Gabi és a repülő nagypapa, a trió szintén a Cirókában készült korábbi munkája is ugyanebben a szellemben készült, bábszínpadon ritkán szóba hozott kérdésekről szólt. Egyszerűen, hatásosan.

A Csomótündér színészei:
 Ivanics Tamás, Apró Ernő, Krucsó Júlia Rita, Fülöp József

Kuthy a közép generáció azon ágához tartozik, akik külföldön tanulták a bábos szakma titkait, Berlinből, Prágából, Varsóból tértek haza a tudásukkal. Mátravölgyi a Ciróka bábos műhelyéből indult tanoncként, és lett az egyik legsikeresebb, országszerte dolgozó tervező.  Gimesi már a Színház és Filmművészeti Egyetemen végzett, Kovács Géza színházában kezdte dramaturgiai munkáját, ma a Budapest Bábszínház dramaturgja, a legújabb generációnak nemcsak alkotótársa, hanem tanára és menedzsere is. 

Kovács Géza és Gimesi Dóra

Semmi. A Budapest Bábszínházban született, a frissen diplomát szerzett Hoffer Károly rendező – tervező munkája, furcsa, hatásos, kegyetlen játék, zenés-bábos pszichothriller. Szokatlan, felkavaró, 13 éven felülieknek szóló darab, a báb fontos, elidegenítő hatásként jelenik meg, már nem a kisgyerekeknek szóló bábjáték szereplője.

Jelenet a Semmiből

2008 óta indult a Színház és Filmművészeti Egyetemen a bábrendező képzés, és a bábszínházakban megjelentek a nagy magabiztossággal alkotó fiatal tehetségek, az ifjú titánok. ”Ezek a fiatalok” rendeznek, terveznek, énekelnek, hangszeren játszanak, táncolnak, kiváló színészek és a bábot a legtermészetesebben használják. Nem azért mentek bábos szakra, mert a „felnőtt” színész, rendező szakon már nem volt hely, hisznek abban, hogy a báb a színházi kultúra része.

Ez a három januári bemutató általános jellemzőket hozott a felszínre.

Látjuk a kilencvenes évek legendás Ciróka Bábszínházából induló, s a népi vásári bábjátszásra alapozó ötvenes rendező alkotását, a magyar bábszínházat megújító harmincas rendező korosztályhoz tartozó művész előadást, és a frissen diplomázott huszonéves tervező – rendező talán már nem is gyerekszínházi bemutatóját.

Ez egy véletlen magánfotó a facebookról.
Marcella Andrusko, Bereczki Csilla és Miareczky Edit
Színész, rendező, tervező. Valamit főznek az biztos.

A fiataloknak nagy szerencséjük van, mert a bábszínházakat olyan igazgatók vezetik országszerte, akik bátrak, vállalkozó kedvűek, kreatívak, és szeretik, támogatják ezeket az energiabombákat.

Legközelebb: igazgató asszonyok országszerte

2013. december 30.

takacsvera

BUÉK!

"...csak máshonnan kell nézni.."

Néhány összefoglaló gondolat a 7. Gyermek és Ifjúsági Színházi Szemléről

megjelent a spiritusz.hu oldalán

A kilencvenes évek végén indult el az a folyamat, amelynek eredményeképpen már a hetedik gyermekszínházi szemle zajlott le a Marczibányi Téri Művelődési Központ épületében és szervezésében. A kétévenként megrendezett fesztiválon az utaztatható, kis térben is játszható előadások szerepelnek. A páros években Kaposváron a Gyermekszínházi Biennálén a nagyobb színpadra készült darabok is helyet kapnak. Így rendszeresen áttekinthető a gyerekszínházak helyzete, a válogatott előadások megmutatják a legjobbakat.

Egy sikeres, érdekes, színes szemléről beszélhetünk. Az ifjúságnak szánt és az úgynevezett megbeszélős műfajok voltak többségben. Érdekes, hogy a kecskeméti Bábszínházak Találkozóján /http://babszinhazak2013.blogspot.hu/ ez év tavaszán reveláció erejével ható előadások itt csak langyos elismerést arattak. KivéveFabók Mancsi, aki langyosnak egyáltalán nem mondható. A székely menyecske meg az ördög című előadása egy műfaj tiszta megjelenése. Fabók vásári bábjátékos. Vagy népi bábjátékos. Elhangzott, hogy a műfajt Kemény Henrik-iszinten műveli. Mint a nagy előd, ő is képes akármilyen helyszínen, akármilyen korú és összetételű közönség előtt ugyanazon a színvonalon játszani, improvizálni. Van egy bőröndje, autós csomagtartója, abban a díszlet, Mátravölgyi Ákos kiváló munkája. És a bábok, remek formájú, testre épülő fura figurák, Lellei Pál alkotásai. És van ő, Mancsi, egy törékeny, fiatal színésznő, aki minden férfit megelőzve viszi tovább egy régi műfaj egészséges harsányságát, a székely menyecske és az ördög történeteinek pajzán humorát. Milyen furcsa, hogy a nyelve nem valódi tájszólás, mégis valódinak halljuk. A ruhája nem valódi népviselet, mégis valódinak látjuk. Lehengerlő erejű tehetség. Még az álszent finomkodókban is megakad a tiltakozó szó. Méltán kapta a szemle fődíját.

A tiltakozást csak azért említettem, mert a szemle Üveghegy-díjas alkotása, a Ciróka Bábszínház Csomótündér-előadása minden tündéri szépsége ellenére elérte, hogy volt olyan iskola, amelyik visszautasította azt a bérletet, amiben ez az előadás is szerepelt, mondván: a válásról ne beszéljenek a bábszínpadon a kisgyereknek. Korlátolt és nevetséges hozzáállás. Reméljük, elszigetelt.

A Csomótündér nagyon eredeti mese. Gimesi Dóra találmányát sokan méltatták már, joggal. Kuthy Ágnes rendezése megtalálta azt a stílust, ami szívszorító és kacagtató perceket vegyít. Remek színészek. Szép díszletben. Kerek és színház.

Lelkes fogadtatásra talált, bár a végén díjat nem kapott a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves fizikai színházi rendező-koreográfus osztály vizsgaelőadása, a Toldi, Horváth Csaba rendezői és Lukáts Andor rendezőtanári támogatásával.

Mindenekelőtt meg kell értenünk, mi az a fizikai színházi rendezői szak. 

Az első ilyen osztály 2008-ban indult, Ladányi Andrea vezetésével. Tőle idézünk:

„...A fizikai színház fogalma és gyakorlata ma Magyarországon még nem vagy alig ismert, ugyanakkor több évtizedes nemzetközi múlttal rendelkezik. Kialakulására jelentősen hatott (főleg Kelet-Európában) Mejerhold és Grotowski munkássága, illetve az olyan színházi alkotóké, mint Bob Wilson, Pina Bausch vagy Nagy József. A gyökerek azonban még mélyebbek, a commedia dell’artéig vagy az ázsiai színházi és táncformákig (nó, kabuki, bunraku, butó) nyúlnak vissza. A fogalmat a DV8 együttes kezdte használni a maga színházi munkájára, tulajdonképpen ebből nőtt ki. Ennek alapján a fizikai színház több különböző stílusirányzat gyűjtőneve. Magába foglalja a kortárs tánc irányzatait (angolszász gyakorlat), az akrobatikus képességeket, a maszk használatát, cirkuszi elemeket (francia, kanadai iskolák), mozgásszínházi formákat, a test mint kifejező- és alkotóeszköz magas fokú, koncentrált és kreatív használatát, de a beszédet is... ”

Az osztály nagyon jól vizsgázott.

 Az elején egy csapat fiatal elkezd mozogni, vagyis különféle pózokat vesznek fel 4 percig. A tikkadt szöcskenyájakat látjuk? Aztán elkezdődik a Toldi. Arany János szövege. Végig. Kihagyás nélkül. Közben mindenfélét csinálnak, eszközül saját testükön kívül csak az egyetemi próbateremben található tárgyakat használhatják. Tűzoltóvödröt, tornaszőnyeget, falfestéket, a folyosóra néző, mozdítható ablakokat.

Aki csak olvas erről, azt is gondolhatja, hogy ez kibírhatatlan. Hát hosszú, az biztos. De valamiért mégis élvezhető. Na nem a hatodikosoknak, mert azért van egy pont, amikor nekik elegük lesz. A felénél. Láttuk, ahogy a szemle szervezői hatásos pedagógia módszerekkel visszazavarták a kiosonni készülő fiúkat a helyükre. De drámaszakos gimnazistaként és alternatív színházi világban edzett felnőttként jöhet az elragadtatás.

Akárhogy is, remek vizsga, élvezetes előadás. Különleges alkalmakra. Mint mondjuk egy szemle. Bár a legjobbak közé sorolták, díj már nem jutott neki. De megismerni és emlékezni rá nagyon jó.

Ez a szemle sokkal inkább volt ifjúsági, mint gyermekszínházi.

Mindjárt az első két napon mellbevágott a trágárság, amit pár éve még nem tűrt volna meg a gyermekszínházinak is nevezett szemle, de ma már szinte fel sem tűnik. "... Van az a rengeteg hézag a beszédben, ahová muszáj betenni egy ’bazmeg’-et..." mondja a több díjjal is jutalmazott Kerekasztal – Szputnyik előadás, A hosszabbik út egyik szereplője.

Pedig a nyelv lehetőségei számtalanok. A Csillagszedő Márió szerzője, Kiss Ottó úgy beszél, ahogy a magánéletben szoktunk, csak mert költő, valami kis csavarral felemeli, lírává teszi a hétköznapi mondatokat. A gyerekek szeretik, értik, kacagnak, a felnőttek szégyellik magukat, mert ami baj van, azt mind ők csinálják. Tengely Gábor Sipos Katikrumplibábjainak segítségével építette fel a versekből a valóságot. Finom, puha plüssbábok, elrajzolt karakteres képpel. Egységes, szépen komponált, tiszta előadás született nagy csendekkel, hogy legyen idő megemészteni a hallottakat. Valódi gyerekszemszögű világ. "A mélység, az ugyanolyan,/ mint a magasság. / Csak máshonnan kell nézni."

Ahogy Tengely Gábor másik rendezése, az Állampolgári ismeretek is a szereplők, a gimnazista korú fiatalok nyelvén beszél. Róluk szól. Megmutatja, milyenek. Merthogy ilyenek is, bármennyire rosszul esik ezt látni, hallani. Ezek a már kiskorukban magukra hagyott lányok, fiúk, amikor világgá mennek, már nem találják az utat visszafelé. Hol vagyok, hova megyek, ki vagyok? Unalomig ismert kérdések és mindenkinek meg kell velük küzdeni. Az erőszakkal, a nemi identitás keresésével, a politikai ficamokkal. A felnőtt fáradt és szegény és álomvilágban él és el van foglalva a maga bajával. Felolvassák az alaptörvény mondatait, büszkék, hogy milyen jó is ez, aztán hogy mi történik előtte és utána egy középiskolás osztályban...?

Az Állampolgári ismeretek egy angol regény adaptációja, Mark Ravenhill írta, 2004-ből való, csak mi 10 év múlva jutottunk el oda, ahol ők akkor voltak. Lehet, hogy már túl vannak ezen? Majd 10 év múlva megtudjuk, hogyan reagáltak? Az állampolgári ismeretek bátor, mert nem hozott zavarba bennünket azzal, hogy véleményt kell mondanunk, befejezést kreálnunk magunknak. Hagyta a színházat annak, ami, színháznak. Bár a szakmai megbeszélésén javasolták, hogy tegyenek köré valami drámapedagógia keretet, akkor talán játszhatják majd az iskolákban, de abban senki nem bízott, hogy ma itt egy iskolába ez a darab beteheti a lábát. A valóság tényei tényleg fájóak, és a pedagógus, a szülő, a felnőtt szereti, ha a dolgok olyannak látszanak, amilyennek ő látni szeretné őket.

Az előadás főszereplője Spiegl Anna. Őt ahányszor látom, nekem mindig beivódik, nagyon erős, eszköztelen, mégis hatásos. Nem osztottak színészdíjakat, de Spiegl Anna a legjobb színésznő díjára esélyes lett volna. Talán Hajós ZsuzsaA hosszabbik út című drámában nyújtott alakítása lehetett volna a versenytársa. Hajós Zsuzsa a piros esőköpenyben az ugrótorony tetejéről visszatérve, a maga tragédiáitól terhelten a humánumot képviselte.

Kár hogy az alkotói munkáról kevés szó esett. Pedig a legjobb fiatal tervező díjért megküzdhetett volna Miareczky Edit(Lúdas Matyi) és Jakób Nóra (Rómeó és Júlia) A férfi színész díjért Ivanics Tamás és Kovács Krisztián szállhatott volna ringbe, vagy akár egy merész húzással a Béli Ádám-Czupi Dániel páros (Benga).

22 izgalmas előadást láttunk. Talán kettő, ha volt, amire nem érdemes emlékezni.

A http://gyermekszinhaziszemle.blogspot.hu/minden napról, s minden előadásról található valami, interjú linkje, videók és képek, vita-összefoglalók.

Takács Vera

7. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle

2013. november 18-24.

Marczibányi Téri Művelődési Központ

KEZDŐDIK!

2013. november 18. - 24.
GYERMEKSZÍNHÁZI SZEMLE

NAPONTA FRISS BESZÁMOLÓK A Szemlézzünk együtt blogon

VII. KAPOSVÁRI NEMZETKÖZI ASSITEJ GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZAK BIENNÁLÉJA

Még el sem kezdődött az 5. Gyermekszínházi Szemle máris itt a Biennálé két felhívása

Megrendezésre kerül: 

VII. KAPOSVÁRI NEMZETKÖZI ASSITEJ GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZAK BIENNÁLÉJA

Kaposvár, 2014. május 5–10.

Jelentkezni lehet!

2012 januárja és 2014 januárja között Magyarországon bemutatott gyermek- és ifjúsági színházi előadásokkal

jelentkezési határidő: 2014. január 31.

A FELHÍVÁS PONTOS SZÖVEGE ITT

_______________

II.

Az ASSITEJ Magyar Központja

nyílt pályázatot hirdet a

VII. Kaposvári Gyermek és -Ifjúsági Színházi Biennále -(2

2014. május 5 - 10

arculatának megtervezésére.

A PÁLYÁZAT PONTOS SZÖVEGE ITT

_________________________

Boribon és Annipanni a bábszínpadon

Spiritusz Portál/burkus/

BEMUTATÓ a Budapest Bábszínházban

2013. október 8.

Tények:

Marék Veronika 76 éves. Az első Boribon történet /Boribon, a játékmackó/ 55 évvel ezelőtt jelent meg. A Budapest Bábszínház Boribon bemutatóján egy friss, mai darabot láttunk.

Azért lehet ez mert:

Marék Veronika örökérvényű. A mai felgyorsult világba változtatás nélkül beleillenek az 1958 – ban írt mese mondatai. Rövidek, egyszerűek, célratörők. 1 mondat, egy rajz és az óvodás mindent ért, mert a történet róla szól. Mindegy milyen rendszer bonyolítja a felnőttek életét, az óvodás mindig kíváncsi, mindig fél az ismeretlentől, mindig hisztizik, befogadja a kóbor cicát, házat épít, és piros autóra vágyik.

Gimesi Dóra dramaturgként nem félt meghagyni Marék Veronikát annak, ami. A színpadra alkalmazó, dramaturg munkájában a legnagyobb veszélyt az rejti, ha nem bízik az eredeti mű erejében, és modernizálni szinpadiasítani akar. Gimesit a már sokszor elismert tehetsége megóvta ettől.

Az előadás születése:

Marék Veronika Boribon történetei nagyon sok korosztály kedvencévé váltak.     

Ugyanakkor a színház elkerülte őket.

Kippkopp és Tipptopp a két gesztenyegyerek sokfelé, sok színpadon barangol, kalandozik, ismerkedik.
Boribon maradt a könyv lapjain.

Most a Budapest Bábszínház belevágott.

Ugyanis van, amikor minden összejön és szükségszerű, hogy egy alkotás megszülessen.
Itt vannak az újabb, még újabb könyv kiadások.

Megjelent a Boribon muzsikál c lemez, Mórocz Adrienn énekelt rajta, pillanatok alatt siker lett, Fonográf díjat is kapott .

Mórocz Adrienn elvégezte a főiskolát és a Bábszínházhoz szerződött.

S máris övé a szerep a Boribon és Annipanni bábos mesében.

A bemutató közönsége:

Különös világ a bábszínház. A Budapest Bábszínház A Bábszínház Magyarországon. Itt vannak még a nagy öregek, a legendák, Szakály Márta, Gyurkó Henrik, Urbán Gyula és ott voltak a bemutatón is, ahogy a frissen végzett ifjú, máris sikeres művészek, Hoffer Károly, Spiegl Anna, Bereczki Csilla, és a közép generáció sztárjai Tengely Gábor, Kolozsi Angéla ... És ott voltak a Kolbiri Színház vezető művészei Szívós Károly és Török Ágnes, hogy csak példaként említsem néhány, a bábműfajban kiemelkedőt alkotó nevét.

Persze a nézőtér nagyobbik felén óvodások ültek.

Végre az előadásról:

A gyerekek már a függöny szétnyílásakor kaptak egy poént, az első öt perc egy merő nevetés, ez mindent megalapoz. Ellinger Edina rendező eredeti ötletekkel zsúfolja teli a nagy színpadot. A gyerekek díjaznak minden felbukkanást, minden váratlan mozdulatot és persze kívülről tudják a szöveget, már két mondattal előbb követelik a Cicát, nem csalódnak. A történetek elegánsan kapcsolódnak egymásba, a dalok csak egy kicsit állítják le a mesét, de amikor, mint az első dalban, sikerül apró látvány poénokkal megtűzdelni „klipesíteni” a dalt, akkor nem betétszám lesz, hanem előrevivő elem. Egy érett, remek rendező mutatkozott be ezen a premieren.

Érdemes megjegyezni, hogy azt a stílust viszi tovább Ellinger Edina, amit a Pettson és Finduszban, a tavalyi év sikerdarabjában megismertünk.  A Bereczki Csilla által rendezett darabban Ellinger a macska alakítójaként és mozgatójaként adott példát arra, hogyan olvad bele a bábmozgató színész a figurájával az élő szereplők csapatába.

Lisztopád Krisztina látványvilága kiválóan szolgálja a rendezői koncepciót. A bábokat mozgató színészek nem feketébe, vagy semlegesítő egyszínűbe öltöztek, hanem a díszlet színeivel és stílusával harmonizáló öltözetben vannak, így amikor elkezdődik a játék már nem látjuk őket. A galambszürke szmoking csíkjai a díszlet bútor csíkjaiba olvadnak.

Mórocz Adrienn kedves, energikus, csinos, igazi jópajtás. Gyerek? Felnőtt? Nem kérdés, és nem is eldöntendő. Ő Annipanni.  Boribon mackó kiváló báb és Bercsényi Péter a hangja és fő mozgatója is maga Boribon. Nem is látjuk,  - ez dicséret! - pedig teljes valójában ott van, és amikor ketten mozgatják a figurát, /Rusz Judittal / akkor is  csak Boribon van. Nagyon profi ahogy Boribon minden helyszínen meg tud jelenni, nincsenek technikai korlátai. Ilyenkor előny, ha a rendező kiváló bábszínész is.

Szolár Tibor, Bence és a kutyája szerepében vicces, kedves kamaszfiú, mindig üdítő a megjelenése.

És Bánky Eszter, Kovács Katalin a nem beszélő – nyávogó, ugató – szerepekben mozgatóként és láthatatlan jelenlevőként nagyon jól szolgálják az összehatást.

Ki kell emelni a koreográfus Sipos Vera munkáját. A zenei betétek táncaiban az élőszereplők és a bábok mozgása egységessé válik, vicces az élők bábos mozgása, a bábok élős gesztusai, s ezek ízléses keveréke.

Egyébként is az előadást a jóízlés uralja. Úgy vált ki harsogó kacagást a nézőkből, hogy mindig elegáns, finom. Olyan marékveronikás.

Valami, ami nem tetszett:

Gratulálunk és reméljük, hogy több száz előadást él meg Boribon és Annipanni története a Budapest Bábszínházban.

/burkus/

BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ

BORIBON ÉS ANNIPANNI

ZENÉS BÁBJÁTÉK

ÓVODÁSOKNAK

55 éve jelent meg az első Boribon történet, Boribon a játékmackó, azóta Boriobn és barátai bejárták a világot. Marék Veronika hőseii a mai nagyszülőket is szórakoztatták már kiskorukban. 

Most a Bábszínházban ismerkedhetünk meg velük. 

író: Marék Veronika

Dramaturg: Gimesi Dóra

Zene: Tallér Zsófia

Tervező: Lisztopád Krisztina

Koreográfus: Sipos Vera

Rendező: Ellinger Edina 

Színész:

Boribon - Bercsényi Péter, Rusz Judit

Annipanni - Mórocz Adrienn

Cica - Bánky Eszter

Bence, Doktor bácsi - Szolár Tibor

Szuszi - Kovács Katalin