visszapillantás 1.

A cikk a Spiritusz Portálon jelent meg. 2014. jan. 4.

/ez a változat egészen kicsit eltér, főként mert linkeket tartalmaz és a képek is mások.

Három előadás, három díj, három korosztály

Furcsa véletlen eredményeképp a januári bemutatók sorában van három olyan előadás, ami az év során a legjobbnak bizonyul valamelyik nagy seregszemlén, ráadásul három, korosztályként is meghatározható alkotó csapat készítette őket.

A Mesebolt Bábszínház Madarak voltunk c. bábos játéka a Bábszínházak Találkozóján kap majd legjobbnak járó elismerést májusban, Kecskeméten. A Semmi, a Budapest Bábszínház újdonsága a Színikritikusok Céhe által adományozott „A legjobb gyerekelőadásnak” járó díjat kapja augusztusban. A Csomótündér, a Ciróka Bábszínház sikerdarabja pedig a Gyermek Színházi Szemle Üveghegy díját zsebeli be novemberben.

Madarak voltunk.  A darabot a Mesebolt Bábszínház igazgatója, Kovács Géza rendezte, aki a  magyar bábjátszás egyik legkarakteresebb arca,  hagyományőrző és megújulásra mindig kész rendező, kiváló színész és bábjátékos, utcaszínházi  virtuóz és minden  igazgatósága alatti színházat az élvonalba navigáló igazgató. A darab ötletét a bódvalenkei freskófalu egyik házának oldalára rajzolt graffiti ihlette. Ebből irt mesét Galuska László Pál, gyakori alkotótárs Kovács munkáiban. A fantasztikus bábos díszletet, a színpad kocsit a másik állandó alkotótárs, Boráros Szilárd  tervezte és kivitelezte, ráadásul a rendező Kovács Gézának megkönnyítette a dolgát az igazgató Kovács Géza azzal, hogy egy ütős társulatot épített, hozott össze Szombathelyen. Itt a színészek zenélnek és énekelnek, remek bábosok, kiváló szólisták és igazi csapatjátékosok. Mindent tudnak, értik a stílust, hogyan kell a népmeséket a 21. században is élvezetes formában előadni.

A kép a boldvalenkei ház falán

Csomótündér.  A kecskeméti Ciróka Bábszínház Csomótündérét egy olyan alkotó trió hozta létre,  akik már 2012 –ben is Üveghegy díjat kaptak a kaposvári Biennálén a Lázár Ervin meséből bábszínpadra álmodott A hétfejű tündér c.  /Budapest Bábszínház/ előadásukkal. Gimesi Dóra író – dramaturg, Kuthy Ágnes rendező és Mátravölgyi Ákos tervező. A Csomótündér Gimesi meséje, a válásról szól, kerül minden szokványos megközelítést. A közös alkotó munka eredményeképp az egész mese felszabadító, vidám és bohókás és mégis szívbemarkoló, elsőrendű színészi alakításokkal. A nagysikerű, az elmúlásról szóló, Gabi és a repülő nagypapa, a trió szintén a Cirókában készült korábbi munkája is ugyanebben a szellemben készült, bábszínpadon ritkán szóba hozott kérdésekről szólt. Egyszerűen, hatásosan.

A Csomótündér színészei:
 Ivanics Tamás, Apró Ernő, Krucsó Júlia Rita, Fülöp József

Kuthy a közép generáció azon ágához tartozik, akik külföldön tanulták a bábos szakma titkait, Berlinből, Prágából, Varsóból tértek haza a tudásukkal. Mátravölgyi a Ciróka bábos műhelyéből indult tanoncként, és lett az egyik legsikeresebb, országszerte dolgozó tervező.  Gimesi már a Színház és Filmművészeti Egyetemen végzett, Kovács Géza színházában kezdte dramaturgiai munkáját, ma a Budapest Bábszínház dramaturgja, a legújabb generációnak nemcsak alkotótársa, hanem tanára és menedzsere is. 

Kovács Géza és Gimesi Dóra

Semmi. A Budapest Bábszínházban született, a frissen diplomát szerzett Hoffer Károly rendező – tervező munkája, furcsa, hatásos, kegyetlen játék, zenés-bábos pszichothriller. Szokatlan, felkavaró, 13 éven felülieknek szóló darab, a báb fontos, elidegenítő hatásként jelenik meg, már nem a kisgyerekeknek szóló bábjáték szereplője.

Jelenet a Semmiből

2008 óta indult a Színház és Filmművészeti Egyetemen a bábrendező képzés, és a bábszínházakban megjelentek a nagy magabiztossággal alkotó fiatal tehetségek, az ifjú titánok. ”Ezek a fiatalok” rendeznek, terveznek, énekelnek, hangszeren játszanak, táncolnak, kiváló színészek és a bábot a legtermészetesebben használják. Nem azért mentek bábos szakra, mert a „felnőtt” színész, rendező szakon már nem volt hely, hisznek abban, hogy a báb a színházi kultúra része.

Ez a három januári bemutató általános jellemzőket hozott a felszínre.

Látjuk a kilencvenes évek legendás Ciróka Bábszínházából induló, s a népi vásári bábjátszásra alapozó ötvenes rendező alkotását, a magyar bábszínházat megújító harmincas rendező korosztályhoz tartozó művész előadást, és a frissen diplomázott huszonéves tervező – rendező talán már nem is gyerekszínházi bemutatóját.

Ez egy véletlen magánfotó a facebookról.
Marcella Andrusko, Bereczki Csilla és Miareczky Edit
Színész, rendező, tervező. Valamit főznek az biztos.

A fiataloknak nagy szerencséjük van, mert a bábszínházakat olyan igazgatók vezetik országszerte, akik bátrak, vállalkozó kedvűek, kreatívak, és szeretik, támogatják ezeket az energiabombákat.

Legközelebb: igazgató asszonyok országszerte

2013. december 30.

takacsvera